MILITARY SPORT KLUB ALAPSZABÁLYA

A SPORTEGYESÜLET ADATAI

1. Az Egyesület neve: Military Sport Klub

Az Egyesület rövidített neve: MSK

Az Egyesület székhelye: 3700 Kazincbarcika Bercsényi út 4/A

Az Egyesület működési területe: Magyar Köztársaság

2. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult.

Az egyesület nem közhasznú jogállású.

3. Az Egyesület célja

- a rendszeres testedzés népszerűsítése

- versenyek szervezése anyagi lehetőségek függvényében

- tagjai részére a rendszeres testedzés és a hobbi sportolás lehetőségének biztosítása

- közösségi élet kibontakoztatása

- a lakosság szabadidősportjának segítése

- közös érdekképviselet

- fizikai felkészítettség, edzettségi szint fokozása

- a tagság aktivitásának növelése

- a sport szeretetére, rendszeres testmozgására és az egészséges életmódra való nevelés

- természetvédelem és természetjárás

- erkölcsi nevelés

- hazaszeretetre való nevelés

- sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése

- katonai hagyományőrzés

- hadisírgondozás

- a honvédelem népszerűsítése

- honvédelmi nevelés katonai élet szépségeinek bemutatása

- az airsoft sport népszerűsítése

- önvédelem népszerűsítése

4, Az Egyesület alapvető feladatai:

a) tagjai szakmai színvonalának folyamatos növelése;

b) tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme;

c) tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása;

d) a sporthoz szükséges sportfelszerelés biztosítása anyagi lehetőségek függvényében;

e) az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése,

Az Egyesület biztosítja, hogy szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

Ennek keretében az érdeklődők az egyesület elnökének beleegyezésével bekapcsolódhatnak a munkába. Az egyesület által, az egyesület honlapján meghirdetett eseményeken (túrák, edzések, hadisírgondozás) megjelenhetnek és segíthetik munkánkat.

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

II.

A TAGSÁGI VISZONY

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik természetes és jogi személyek,

2, Az Egyesületi tagság formái:

a) rendes tagság,

b) tiszteletbeli tagság,

c) pártoló tagság.

Az Egyesület rendes tagjává választható:

- büntetlen előéletű nagykorú személy,

- 14. életévét betöltött személy, akinek gondviselője nyilatkozatot tesz arról, hogy a kiskorú az egyesület tagja lehet

- jogi személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincsen olyan betegsége, amely akadályozza vagy egészségügyileg veszélyezteti a fokozott fizikai terhelés esetében. Továbbá a sportegyesületbe felvételiző személynek vállalnia kell a felvételiben előírt fizikai felmérőt, amelyet a megfelelő szintidőkkel teljesíteni kell. Ha ezt nem teljesíti, akkor az egyesület elnöksége felvételi kérelmét automatikusan elutasítja. A fizikai felmérő sikeres teljesítése esetén az elnökség hagyja jóvá a tag felvételét. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;

b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;

c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak;

d) bármely tisztségre megválaszthatók

e) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

f) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;

g) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak;

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

a) kötelesek megtartani az Alapszabály, az Ügyrend és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni,

d) kötelesek a foglakozásokon rendezetten megjelenni

e) rendelkezniük kell az egyesület által előírt ruházattal

f) kötelesek olyan életmódot folytatni, ami elvárható egy fegyelmezett, katonai értékeket is képviselő sportegyesület tagjától

3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a kiemelkedő katonai múlttal rendelkező személy, aki példamutató katonai eredményekkel rendelkezik, vagy a múltban országunk védelmében harcolt (veterán).

A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag részt vehet a Közgyűlésen.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.

A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.

5. A tagsági viszony megszűnik:

a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni; kilépés esetén a tagsági viszony a bejelentés elnökséghez történő megérkezését követő napon szűnik meg.

b) a tag kizárásával: Az Elnökség bármely tag indokolt írásbeli kezdeményezésére kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki tevékenységével, mulasztásával akadályozza az Egyesület céljainak megvalósítását. A kizárás oka lehet, ha a tag az Egyesületnek anyagi kárt okoz, jó hírét sérti, nem nyilvános információit illetéktelenek tudomására hozza, ha tevékenysége demoralizálja az egyesület tagjainak munkakedvét is. A kizárásról szóló döntést a taggal 8 napon belül írásban kell közölni. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet a Közgyűlés soron következő ülésén bírál el. Az Elnökség kizárásról szóló döntésének jogerőre emelkedéséig az érintett tagsági jogait nem gyakorolhatja;

c) a tagdíjbefizetés fél éves elmulasztása miatt.

Az utolsó tagdíj befizetésének napjától számított 6 naptári hónap letelte után, az elnök írásban felszólítja a tagot az elmaradt díj megfizetésére. Az elmaradt tagdíj megfizetésére szóló írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell az elmulasztott tagdíj meg nem fizetése esetén a taggal szemben alkalmazható jogkövetkezményt, mely szerint a felszólítás kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül meg nem fizetett elmaradt tagdíj a tag automatikus kizárását vonja maga után.

d) a tag halálával, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

III.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:

a) Közgyűlés,

b) Elnökség,

Az Egyesület tisztségviselői:

a) elnök,

b) alelnök,

c) gazdasági alelnök,

2. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Bíróság elrendeli.

A Közgyűlést az elnök írásban (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendi pontjairól leírást kapnak.

Megismételt közgyűlés esetén a tagokat az elnök újra írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül megismételt közgyűlés esetén, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendi pontjairól leírást kapnak.

A meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést is, hogy a határozatképtelenség miatt összehívott megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontokkal új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – egyszerű szótöbbséggel határozatképes, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják.

A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek.

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez az összes szavazati joggal rendelkező tag háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít

- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni

- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani

- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója

- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll

- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

A Közgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Az jegyzőkönyvet lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület alelnöke látja el.

A Közgyűlés, Elnökség, döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel.

A Közgyűlés a militarysportklub.blogspot.hu internetes honlapon nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját és feltételeit, a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a) megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, az elnököt, az alelnököt és a gazdasági alelnököt, az elnökségi tagokat.

b) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

c) jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;

d) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;

e) szükség esetén rendkívüli tagdíjat állapít meg;

f) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

g) Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása.

Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása tárgyévet követő év május 31. napjáig a történik. Amennyiben ezt számviteli vagy egyéb törvény módosítja, akkor a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

h) éves költségvetés megállapítása; meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót.

i) egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása.

j) tiszteletbeli és pártoló tagok felvétele

3. Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az 3 tagú Elnökség látja el. Az Elnökséget a Közgyűlés választja 1 évre.

Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, a gazdasági alelnök. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.

Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó döntések meghozatala

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása

e) az egyesület szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése

g) a elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre

i) a tagság nyilvántartása

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele

m) döntés a rendes tag felvételéről

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább az 50%+ 1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 10 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjaiból 2 fő jelen van.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

4. Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az elnök, az alelnök, a gazdasági alelnök.

A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.

Vezető tisztségviselő nagykorú, cselekvőképes személy lehet.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az egyesület első vezető tisztségviselői:

Elnök:

Alelnök

Gazdasági alelnök

Az elnök megbízatása a megválasztás napjától 1 évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre többször is újra megválasztható.

Az elnök feladatai:

a) az egyesület önálló képviselete, az egyesület számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;

b) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;

c) rendezvények szervezése;

d) az Egyesület működésének irányítása;

e) utalványozási jog gyakorlása

Az alelnök feladatai:

a) az elnök konzultánsaként működik

b) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és az Elnökség ülését;

c) az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;

d) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;

e) az alelnök előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.

A gazdasági alelnök feladatai:

a) kezeli a tagdíjbefizetési nyilvántartást;

b) felügyeli az Egyesület által szervezett versenyek és egyéb rendezvények költségvetését;

c) felelős az egyesület éves beszámolóinak elkészítéséért

AZ EGYESÜLET BANKSZÁMLÁJA

1. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezés: az elnök a bankszámla felett önállóan rendelkezik

2. Az elnök akadályoztatása esetén az egyesület bankszámlája felett az alelnök a gazdasági alelnökkel együttesen jogosult rendelkezni

VI.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

a) tagdíjak,

b, a jogi személy tagok támogatásai,

b) ajándékok,

c) pályázatok,

d) 1%-os bevétel,

e) az Egyesület saját tevékenységéből adódó bevételek,

f) az Egyesület rendezvényeinek bevételei.

Az Egyesület rendes tagjai havonta tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok (elnök, elnökség és a tagság) – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület pénzeszközeit úgy használhatja fel, hogy gazdálkodása során hiány nem keletkezhet.

Az egyesület szigorúan deficit és adósságmentes költségvetést fogadhat el.

Az egyesület költségvetése olyan lehet, amiben a kiadási és bevételi oldal egyensúlyban van, adóságot ebbe betervezni szigorúan tilos.

Az egyesület nem vehet fel kölcsönt és semmiféle adóságot jelentő, gazdálkodását negatívan befolyásoló pénzügyi ügyletet nem hajthat végre.

3. Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Sporttv. 17. § b)].

VII.

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – a Civil törvény 11. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

VIII.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület megszűnésére a Sport tv. 17. §. (4)–(6) bekezdései az irányadók. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3- os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik megszűnésének megállapításával, valamint feloszlatással.

A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik.

A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait.

A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.

IX.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyv valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Kazincbarcika, 2015. július 18.